DR. LOJKÓ BENCE ZOLTÁN
EGYÉNI ÜGYVÉD
Ügyvédi tevékenységem középpontjában a polgári jog és annak kapcsolódó jogterületei állnak. Megbízásaim kiterjednek a polgári peres és nemperes eljárásokban ellátott jogi képviseletre, az ingatlanügyletekhez kapcsolódó okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre, a kötelmi jogi jogviszonyok létesítésével és teljesítésével összefüggő jogi közreműködésre, a gazdasági társaságok alapításával, működésével és átalakulásával kapcsolatos társasági jogi és cégeljárási feladatokra, továbbá a családjogi és a bírósági végrehajtással összefüggő ügyekre.
Az egyes jogterületek a jogalkalmazás során szorosan összefonódnak: az ingatlanügyletek kötelmi és dologi jogi kérdéseket egyaránt érintenek, a társasági jogviszonyokból eredő igények érvényesítése polgári peres útra terelődhet, a családjogi jogviták pedig rendszerint vagyonjogi elszámolással, adott esetben végrehajtási eljárással is együtt járnak. Ennek megfelelően valamennyi megbízás ellátása során az ügy teljes jogi összefüggésrendszerére figyelemmel járok el.
A polgári jogviták a mindennapi élet és az üzleti kapcsolatok legkülönfélébb helyzeteiben merülnek fel. Akkor is, ha valaki nem teljesíti a vállalt kötelezettségét, akkor is, ha kár éri Önt, és akkor is, ha éppen Önnel szemben lépnek fel megalapozatlan igénnyel.
Milyen ügyekben nyújtok képviseletet
Jogi képviseletet látok el többek között szerződésszegésből eredő igények érvényesítésében, kártérítési ügyekben, követelések behajtásában, birtokvitákban, szavatossági és jótállási igények érvényesítésében, valamint fizetési meghagyásos eljárásokban. Képviseletet vállalok mind a felperesi, mind az alperesi oldalon, első fokon és a jogorvoslati eljárásokban egyaránt.
Hogyan érdemes hozzáfogni
A jogi képviselet nem feltétlenül a bíróságon kezdődik. Sok vita rendezhető peren kívül is – ügyvédi felszólító levéllel, egyeztetéssel vagy megállapodással –, gyakran gyorsabban, kisebb költséggel és kiszámíthatóbb eredménnyel, mint egy évekig húzódó peres eljárás esetében. Ezért minden ügyben azzal kezdem, hogy felmérem a jogi helyzetet: mennyire megalapozott az igény, milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre, mekkora a pernyertesség esélye, és milyen költségekkel, illetve időtávval kell számolni. Csak ennek ismeretében érdemes eldönteni, hogy a peres út vagy a megegyezés szolgálja jobban az Ön érdekeit.
Amire érdemes odafigyelni
A polgári igények elévülnek, és számos eljárási határidő jogvesztő – a késlekedés tehát önmagában is veszteséget okozhat. Ugyanígy gyakori hiba, hogy a felek a vita hevében olyan nyilatkozatot tesznek vagy olyan iratot írnak alá, amely később a saját pozíciójukat gyengíti. Éppen ezért érdemes már a vita kialakulásának korai szakaszában jogi tanácsot kérni: így elkerülhetők a jogvesztő határidők elmulasztásából és az elhamarkodott nyilatkozatokból eredő hátrányok, az igényérvényesítés pedig kedvezőbb pozícióból, átgondolt stratégia mentén indulhat.
Egy ingatlan megvásárlása vagy eladása jellemzően életünk legnagyobb pénzügyi döntése. Éppen ezért nem mindegy, milyen szerződést írunk alá, és mennyire alaposan tárták fel előtte az ingatlan jogi helyzetét.
Milyen ügyekben nyújtok jogi támogatást
Közreműködöm ingatlanok adásvételével, ajándékozásával, cseréjével, bérbeadásával és egyéb hasznosításával összefüggő ügyekben. Ez magában foglalja az adásvételi, ajándékozási és bérleti szerződések elkészítését és ügyvédi ellenjegyzését, a másik fél által készített szerződéstervezetek véleményezését, a földhivatali (ingatlan-nyilvántartási) eljárásokban való képviseletet, valamint a kapcsolódó okiratok elkészítését.
Miért nem formalitás az ügyvédi közreműködés
Az ingatlanügyletek jogi kockázatainak nagy része nem a szerződés aláírásakor, hanem jóval korábban, az előkészítés során dől el. Az ügyvéd feladata többek között annak ellenőrzése, hogy az eladó valóban jogosult-e az ingatlan értékesítésére, hogy nem terheli-e az ingatlant jelzálogjog, végrehajtási jog vagy egyéb korlátozás, nem áll-e fenn az ingatlanra – akár az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, akár jogszabályon alapuló – elővásárlási jog, illetve hogy a tulajdoni lap tartalma összhangban áll-e a tényleges állapottal. Legalább ilyen fontos a vételár teljesítési feltételeinek megfelelő kidolgozása, illetve szükség esetén annak biztonságos kezelése – például ügyvédi letéten keresztül –, valamint a birtokbaadás pontos feltételeinek rögzítése. Külön eljárási szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a vevő nem az Európai Unió tagállamának állampolgára: az EU-n kívüli (harmadik országbeli) állampolgárok ingatlanszerzése főszabály szerint az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatal engedélyéhez kötött. Az engedélyezési eljárás lefolytatása időt vesz igénybe, ezért azt már az ügylet ütemezésénél és a szerződés feltételrendszerének kialakításánál figyelembe kell venni.
Tipikus buktatók
Külön figyelmet igényelnek a banki hitelből finanszírozott vásárlások, ahol a szerződésnek a hitelintézet elvárásaihoz is igazodnia kell, továbbá az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok, ahol a tulajdonostársak elővásárlási joga és a használati megosztás rendezése is kérdés. Társasházi ingatlan esetén az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat tartalma is befolyásolhatja, mit tehet a tulajdonos. Egy hiányos vagy sablonból készült szerződés ezekben a helyzetekben évekig tartó jogvitát eredményezhet.
A szerződések joga a polgári jog kötelmi jogi szabályozásának központi területe. A Polgári Törvénykönyv a szerződési szabadság elvéből indul ki: a felek főszabály szerint szabadon döntenek arról, hogy kötnek-e szerződést, kivel és milyen tartalommal – a törvény rendelkezéseitől pedig egyező akarattal, a kógens szabályok korlátai között eltérhetnek. Ez a szabadság egyben felelősség is: a szerződés tartalmát elsősorban maguk a felek alakítják, és utóbb ez a tartalom határozza meg jogaikat és kötelezettségeiket.
Okiratszerkesztés és szerződéses közreműködés
Vállalom szerződések elkészítését, véleményezését, valamint a szerződéskötést megelőző tárgyalások során történő jogi közreműködést. Ez kiterjed a Ptk.-ban nevesített szerződéstípusokra – így különösen az adásvételi, ajándékozási, vállalkozási, megbízási, bérleti és kölcsönszerződésekre –, továbbá a felek egyedi igényeihez igazodó, vegyes vagy atipikus szerződéses konstrukciókra, valamint a teljesítést biztosító mellékkötelezettségek (például foglaló, kötbér, zálogjog, kezesség) kikötésére.
A szerződés létszakaszai és a jogi kockázatok
A szerződéses jogviszonyban a jogi kockázatok a szerződés valamennyi létszakaszában – a szerződéskötéskor, a teljesítés során és a jogviszony megszűnésekor egyaránt – jelentkezhetnek. A szerződéskötés körében az érvénytelenség (semmisség, megtámadhatóság) kérdése igényel körültekintést; a teljesítési szakaszban a szerződésszegés esetei – így a késedelem, a hibás teljesítés és az ebből eredő szavatossági, jótállási és kártérítési igények – merülnek fel; a jogviszony lezárásakor pedig a megszüntetés módja (felmondás, elállás, közös megegyezés) és az elszámolás rendje válik meghatározóvá. Egy gondosan megszerkesztett szerződés e kérdéseket előre rendezi, és ezzel a jogvita kialakulásának esélyét csökkenti.
A szerződéskötést megelőző véleményezés jelentősége
A gyakorlatban a jogviták jelentős része arra vezethető vissza, hogy a szerződés nem az adott jogviszonyra szabottan készült: a felek általános minta alapján szerződtek, és a megállapodás éppen a lényeges kérdésekről – a teljesítés határidejéről és módjáról, a szerződésszegés jogkövetkezményeiről, a megszüntetés feltételeiről, a biztosítékokról – nem rendelkezik. A másik fél által készített szerződéstervezet aláírás előtti véleményezése ezért kiemelt jelentőségű: a szerződéskötés előtt a feltételek még alakíthatók, az aláírást követően azonban a módosítás – főszabály szerint – már csak a felek közös akaratával lehetséges.
A gazdasági társaságok jogát a Polgári Törvénykönyv Harmadik Könyve, a cégnyilvántartásra és a cégeljárásra vonatkozó szabályokat pedig külön törvény rendezi. A társasági jogi szabályozás jelentős részben eltérést engedő: a tagok a létesítő okiratban – a törvényi korlátok között – maguk alakíthatják ki az egymás közötti és a társasághoz fűződő viszonyaik szabályait. Ez egyszerre jelent mozgásteret és felelősséget: a létesítő okirat tartalma hosszú távon meghatározza a társaság működését és a tagok jogérvényesítési lehetőségeit.
Társaságalapítás és a létesítő okirat
Jogi közreműködést nyújtok gazdasági társaságok – így különösen korlátolt felelősségű társaságok és betéti társaságok – alapításában, a létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat) elkészítésében és ellenjegyzésében, valamint a cégbejegyzési eljárásban való képviseletben, amelyben a jogi képviselet törvényen alapuló kötelezettség. Már az alapításkor érdemes átgondolni azokat a kérdéseket, amelyek utóbb a legtöbb vitát okozzák: a tagok döntéshozatalának rendjét, az üzletrész átruházásának feltételeit, valamint a tagsági jogviszony megszűnésének eseteit és az ahhoz kapcsolódó elszámolást.
A társaság működése és a változásbejegyzés
A társaság életében bekövetkező változásokat – így a vezető tisztségviselő személyében bekövetkező változást, a székhely áthelyezését, a tőkeemelést és a tőkeleszállítást, valamint a létesítő okirat módosítását – változásbejegyzési eljárásban kell a cégbírósághoz bejelenteni, a törvényben meghatározott határidőn belül. A cégnyilvántartás közhiteles: a cégjegyzékbe bejegyzett adatokról vélelmezni kell, hogy azok fennállnak és a valóságnak megfelelnek, a cég pedig jóhiszemű harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. A bejelentési kötelezettség elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárást és pénzbírság kiszabását vonhatja maga után – a változások határidőben történő, szabályszerű bejelentése ezért nem pusztán adminisztratív kérdés, hanem a társaság törvényes működésének feltétele.
Üzletrész-átruházás és tagváltozás
Az üzletrész átruházása a gyakorlatban az egyik legösszetettebb társasági jogi ügylettípus, amelyben a felek közötti megállapodás és a társaság belső jogviszonyai egyszerre igényelnek rendezést. Adásvétel útján történő átruházás esetén vizsgálni kell a többi tagot, a társaságot, illetve a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – megillető, az üzletrész másokat megelőző megszerzésére vonatkozó jog érvényesülését; emellett gondoskodni kell a vételár megfizetésének biztosítékairól, és gyakran indokolt versenytilalmi, valamint titoktartási kikötések alkalmazása is. Az átruházást és annak időpontját a megszerző köteles a társaságnak bejelenteni – a tagsági jogok a társasággal szemben e bejelentéstől gyakorolhatók –, a tagváltozás tagjegyzéki átvezetéséről és cégbírósági bejelentéséről pedig az ügyvezető gondoskodik. Az ügylet lezárásának ezért a szerződéskötésen túl e lépések szabályszerű teljesítése is feltétele.
Átalakulás és megszűnés
A társaság életútjának lezárása vagy új keretek közé helyezése önálló, összetett eljárást igényel. Jogi közreműködést nyújtok a társaságok átalakulása (más társasági formává történő átalakulás), egyesülése és szétválása során, amely eljárásokban a legfőbb szerv döntéseitől az átalakulási terv és a vagyonmérleg-tervezetek elkészítésén át a hitelezővédelmi szabályok érvényesítéséig számos, egymásra épülő jogi lépés követi egymást. Ellátom továbbá a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó végelszámolás jogi feladatait: a végelszámolás elhatározásáról szóló legfőbb szervi döntés előkészítésétől az eljárás alatti cégbírósági bejelentéseken át a végelszámolás befejezéséig és a cég törlésére irányuló kérelem benyújtásáig.
A családjogi jogviszonyokat a Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyve szabályozza. E jogterület sajátossága, hogy a jogi kérdések szinte minden esetben érzelmileg megterhelő élethelyzetben merülnek fel – a higgadt, szakszerű képviselet ezért itt különösen fontos: az érdekérvényesítés mellett az is feladata, hogy a feleket megóvja az elhamarkodott, utóbb hátrányos következményekkel járó döntésektől.
A házasság felbontása
Jogi képviseletet látok el házassági bontóperekben. A bíróság a házasságot akkor bontja fel, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott – erre elsősorban a házastársi életközösség megszűnése és visszaállításának kizártsága utal. A házasság megromlását bizonyítja a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes közös megegyezése is: ebben az esetben a bíróság a megromlás okait nem vizsgálja, feltéve, hogy a felek a törvényben meghatározott járulékos kérdésekben – a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásában, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban, a gyermek tartásában, a házastársi közös lakás használatában, valamint erre irányuló igény esetén a házastársi tartásban – egyezséget kötnek, és azt a bíróság jóváhagyja. A megegyezésen alapuló eljárás jellemzően gyorsabb és a felek számára kevésbé megterhelő, ezért ahol ennek feltételei megteremthetők, az egyezség kidolgozásában is közreműködöm.
Szülői felügyelet, kapcsolattartás, tartás
Képviseletet vállalok a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésével, a kapcsolattartás szabályozásával és végrehajtásával, valamint a kiskorú gyermek tartásával összefüggő eljárásokban. E körben a jogi képviselet kiindulópontja minden esetben a gyermek érdeke – ez nemcsak törvényi alapelv, hanem a bírói gyakorlat valamennyi döntésének mércéje is. Ennek megfelelően elkötelezett vagyok amellett, hogy bármelyik szülő is kér jogi segítséget, a képviseletet a gyermek érdekével összhangban látom el: a gyermek érdekével nyilvánvalóan ellentétes igény érvényesítésében nem működöm közre, ehelyett olyan megoldás kidolgozásában segítek, amely a szülő méltányolható szempontjait a gyermek mindenek felett álló érdekével összeegyezteti.
Házassági vagyonjog
A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése a házasság felbontásához kapcsolódó egyik legösszetettebb jogi feladat. Lényeges eljárási szabály, hogy a vagyonjogi igények a bontóperben nem érvényesíthetők: a házassági perrel a közös vagyon megosztása iránti kereset nem kapcsolható össze, így a vagyoni viszonyok rendezésére a felek megállapodásával vagy külön perben kerülhet sor.
Eltérő megállapodás hiányában a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Ennek keretében a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozik mindaz, amit a vagyonközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek; nem tartozik ugyanakkor a közös vagyonba az, ami a törvény szerint valamelyik házastárs különvagyonát képezi – így különösen a vagyonközösség létrejöttekor már meglévő, az öröklés vagy ajándékozás útján szerzett, valamint a különvagyon helyébe lépő vagyontárgy.
A vagyonmegosztás során a legtöbb jogi nehézséget a közös vagyon és a különvagyon elhatárolása, a vagyontárgyak értékelése, a vagyonmérleg felállítása, valamint a vagyoncsoportok közötti megtérítési igények – a közös vagyonból a különvagyonra, illetve a különvagyonból a közös vagyonra fordított ráfordítások – elszámolása jelenti. Külön figyelmet igényel, ha a közös vagyon körébe vállalkozás, üzletrész vagy jelentős értékű ingatlan tartozik. Jogi közreműködést nyújtok mind a vagyonmegosztásról szóló megállapodás kidolgozásában és okiratba foglalásában, mind – megegyezés hiányában – a házassági vagyonjogi perben való képviseletben.
A vagyoni viszonyok előzetes rendezésének eszköze a házassági vagyonjogi szerződés, amelyben a házasulók és a házastársak vagyoni viszonyaikat a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérően szabályozhatják – választhatják például a közszerzeményi rendszert vagy a vagyonelkülönítési rendszert is. A szerződés érvényességéhez közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalás szükséges; harmadik személlyel szemben pedig akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Élettársi vagyoni viszonyok
Az élettársi kapcsolat vagyonjogi megítélése lényegesen eltér a házasságétól: az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnése esetén pedig bármelyikük követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását, a szerzésben való közreműködése – ideértve a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munkát is – arányában; ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni. A vagyoni viszonyok előzetes, egyértelmű rendezésére az élettársi vagyonjogi szerződés szolgál, amelynek elkészítését és ellenjegyzését szintén vállalom.
A bírósági végrehajtás a polgári igényérvényesítés utolsó szakasza: az az eljárás, amelyben a követelés teljesítése – önkéntes teljesítés hiányában – állami kényszerrel kerül kikényszerítésre. Az eljárás két, egymástól elváló szakaszra tagolódik: a végrehajtást a bíróság, illetve a törvényben meghatározott esetekben a közjegyző rendeli el, foganatosításáról pedig a végrehajtó gondoskodik. A jogorvoslati lehetőségek is ehhez a kettősséghez igazodnak.
A végrehajtás elrendelése
A végrehajtási eljárás végrehajtható okirat kiállításával indul: végrehajtási lap kiállításának van helye egyebek mellett a bíróság jogerős marasztaló határozata és a jogerős fizetési meghagyás alapján, végrehajtási záradékkal pedig – egyebek mellett – a törvényi feltételeknek megfelelő közjegyzői okirat látható el, amely így bírósági peres eljárás nélkül válik végrehajthatóvá. Közreműködöm a végrehajtás elrendelése iránti kérelmek előkészítésében és előterjesztésében, ideértve annak előzetes vizsgálatát is, hogy a követelés végrehajtható okirat kiállítására alkalmas-e, és hogy az adós ismert vagyoni helyzete alapján a végrehajtástól reálisan milyen eredmény várható.
Képviselet a végrehajtást kérő oldalán
A végrehajtást kérő érdeke a követelés minél gyorsabb és teljesebb megtérülése. Az eljárás során képviseletet látok el a végrehajtói intézkedésekkel – a munkabérből történő letiltással, a pénzforgalmi számlára vezetett végrehajtással, az ingó- és ingatlanfoglalással, valamint az árveréssel – összefüggő kérdésekben, továbbá az eljárás elhúzódása vagy a végrehajtó intézkedésének elmulasztása esetén a rendelkezésre álló jogorvoslati eszközök igénybevételében.
Képviselet az adós oldalán
Az adóst és az eljárásban érdekelt más személyeket a végrehajtás során is törvényes jogosultságok illetik meg. A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és az előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő, az eljárás lefolytatására érdemi kihatással bíró intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen végrehajtási kifogás terjeszthető elő. A végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt per indítható; a perben felhozható okok köre attól függ, hogy a végrehajtást milyen okirat alapján rendelték el: végrehajtási lappal elrendelt végrehajtás esetén jellemzően a határozat meghozatala után bekövetkezett körülményekre – így az utólagos teljesítésre vagy a követelés utóbb bekövetkezett elévülésére – lehet hivatkozni, míg záradékolt okirat esetén arra is, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. A törvény emellett meghatározott vagyontárgyakat és a jövedelem meghatározott részét mentesíti a végrehajtás alól. Aki pedig a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, igényperben kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását.
A határidők jelentősége
A végrehajtási eljárásban a jogorvoslati határidők szorosak, jelentős részük jogvesztő, és a mulasztás következményei – különösen ingatlanárverés esetén – visszafordíthatatlanok lehetnek. Végrehajtási irat kézhezvétele esetén ezért a jogi lehetőségek haladéktalan felmérése indokolt, függetlenül attól, hogy a fél a végrehajtást kérő vagy az adós pozíciójában áll.