DR. LOJKÓ BENCE ZOLTÁN
EGYÉNI ÜGYVÉD
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyeket – rendszeresen és ellenérték fejében – kizárólag ügyvédi tevékenység gyakorlója folytathat. Az alábbi áttekintés ezeket a tevékenységeket mutatja be: mit foglalnak magukban, milyen élethelyzetekben van rájuk szükség, és mit várhat az ügyfél az egyes szolgáltatások keretében.
A jogi tanácsadás az ügyvédi munka kiindulópontja: célja, hogy az ügyfél még döntése meghozatala előtt tisztán lássa jogi helyzetét, lehetőségeit és azok kockázatait. A tanácsadás keretében az ügyvéd feltárja és értékeli az ügy jogi hátterét, ismerteti a szóba jöhető megoldási utakat – azok várható időigényével, költségeivel és esélyeivel együtt –, és segíti az ügyfelet a helyzetéhez legjobban illeszkedő döntés meghozatalában.
Jogi tanácsra nem csak akkor van szükség, amikor a probléma már kialakult. A tanácsadás értéke éppen a megelőzésben a legnagyobb: egy tervezett szerződéskötés, ingatlanügylet vagy üzleti döntés előtti konzultáció töredékébe kerül annak, amennyit egy utóbb kialakult jogvita felemészt.
Az okiratszerkesztés keretében az ügyvéd az ügyfél igényeihez és az ügylet sajátosságaihoz igazodó szerződéseket, egyoldalú jognyilatkozatokat és egyéb okiratokat készít – így különösen adásvételi, ajándékozási, bérleti, vállalkozási, megbízási és kölcsönszerződéseket, társasági okiratokat, meghatalmazásokat, valamint peres és nemperes eljárásokhoz kapcsolódó beadványokat.
Az ügyvédi okiratszerkesztés lényege nem a minta kitöltése, hanem az, hogy az okirat az ügylet céljának megfelelő tartalommal, az adott jogviszony lényeges kérdéseit hiánytalanul rendezve, a jogszabályi – tartalmi és alaki – követelményeknek megfelelően, joghatás kiváltására alkalmas módon készüljön el. Szerződés esetén ez a felek jogainak és kötelezettségeinek, a teljesítés feltételeinek, a szerződésszegés jogkövetkezményeinek és a biztosítékoknak a rendezését jelenti; más okiratoknál – így egy meghatalmazásnál, jognyilatkozatnál vagy beadványnál – annak biztosítását, hogy az okirat az adott eljárásban vagy jogviszonyban a kívánt joghatást ténylegesen kiváltsa. Az okiratszerkesztéshez kapcsolódik a más által készített okirattervezetek véleményezése is: a másik féltől kapott tervezet aláírás előtti átvizsgálása a későbbi jogviták megelőzésének egyik leghatékonyabb eszköze.
Az ellenjegyzés az ügyvédi tevékenység egyik legfontosabb garanciális eleme. Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, valamint hogy az okiratot a felek előtte írták alá, vagy aláírásukat előtte ismerték el sajátjuknak. Az ellenjegyzéshez hozzátartozik a felek azonosítása és az okirat tartalmának ellenőrzése is – az ellenjegyzett magánokirathoz ezért fokozott bizonyító erő és bizalom fűződik.
Számos jogügylet érvényességéhez, illetve joghatásának kiváltásához jogszabály követeli meg az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati vagy közokirati formát – így különösen az ingatlan tulajdonjogának átruházásához és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez, a társasági létesítő okiratokhoz és azok módosításához, valamint a házassági vagyonjogi szerződéshez. A jogszabályi feltételek fennállása esetén az ellenjegyzés elektronikus formában is elvégezhető, ami lehetővé teszi az ügylet személyes megjelenés nélküli, teljes körűen elektronikus lebonyolítását.
A jogi képviselet keretében az ügyvéd az ügyfél helyett és nevében jár el bíróságok, hatóságok és más szervek előtt, valamint az ellenérdekű féllel szemben. A képviselet kiterjed a polgári peres eljárásokra, a nemperes eljárásokra – így különösen a fizetési meghagyásos, a cégbírósági, az ingatlan-nyilvántartási és a végrehajtási eljárásokra –, továbbá a peren kívüli igényérvényesítésre: a felszólító levelek elkészítésére, az egyeztetések lefolytatására és a megállapodások kidolgozására.
A képviselet ellátása az ügy és a jogi helyzet felmérésével kezdődik, amelynek alapján az ügyvéd az ügyfél céljaihoz igazodó eljárási stratégiát alakít ki. Az ügyvédi hivatás törvényben rögzített rendeltetéséhez tartozik, hogy az ellenérdekű felek közötti jogvita lehetőség szerint megegyezéssel záruljon le – ezért ahol ez az ügyfél érdekét szolgálja, a peren kívüli rendezés lehetőségének vizsgálata megelőzi a peres út választását.
Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységével összefüggésben ellátja a papíralapú okiratok elektronikus okirati formába alakítását, valamint az elektronikus okiratok papíralapú másolattá alakítását. Ennek gyakorlati jelentősége az elektronikus ügyintézés terjedésével egyre nagyobb: a cégeljárások teljes egészében elektronikusan zajlanak, és az ingatlan-nyilvántartási, valamint a bírósági eljárásokban is egyre szélesebb körben követelmény az elektronikus forma. E szolgáltatás biztosítja, hogy az okiratok az adott eljárásban megkövetelt formában, joghatás kiváltására alkalmas módon álljanak rendelkezésre.
Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységével összefüggésben letét kezelését is elláthatja. Az ügyvédi letét a felek közötti teljesítés biztonságát szolgálja: leggyakrabban ingatlan-adásvétel során alkalmazzák, amikor a vevő a vételárat vagy annak egy részét ügyvédi letétbe helyezi, és annak kifizetésére csak a szerződésben meghatározott feltételek – például a tulajdonjog bejegyzésének biztosítottsága – teljesülésekor kerül sor. A letétkezelésre szigorú törvényi és kamarai szabályok vonatkoznak: a letét elkülönített letéti számlán történő kezelése és a letéti szerződésben rögzített feltételek garantálják, hogy a letett összeg vagy okirat kizárólag a megállapodásnak megfelelően kerülhet felhasználásra.
Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok ma már lehetővé teszik, hogy az ügyintézés – meghatározott feltételek mellett – az ügyfél személyes megjelenése nélkül is megtörténjen. Ennek három alapvető jogintézménye a távazonosítás, a távelőttemezés és az elektronikus ellenjegyzés.
Távazonosítás
Az ügyvéd az ügyfél-azonosítást a Magyar Ügyvédi Kamara által auditált elektronikus hírközlő eszköz (videokapcsolat – pl. Microsoft Teams alkalmazás) útján is elvégezheti. A távazonosítás során az ügyfél a kamerába felmutatja azonosító okmányát, az ügyvéd pedig meggyőződik az okmány és az ügyfél azonosságáról; az azonosításról kép- és hangfelvétel készül, amelyet az ügyvéd a jogszabályban előírt ideig megőriz. Így az ügyfélkapcsolat létesítésének nem akadálya, ha az ügyfél külföldön tartózkodik, vagy személyes megjelenése más okból nem megoldható.
Távelőttemezés
Ha az ügyfél azonosítása már megtörtént – akár személyesen, akár távazonosítás útján –, az okirat aláírására, illetve az aláírás sajátkénti elismerésére videokapcsolat útján is sor kerülhet: az ügyvéd ilyenkor úgy ellenjegyzi az okiratot, hogy az aláírás fizikailag nem a jelenlétében, hanem a videohívás során történt. A folyamatról felvétel készül, amelyet az ügyvéd az okirattal együtt megőriz. A távelőttemezés eredményeként papíralapú okirat keletkezik, amelyet a feleknek el kell juttatniuk egymáshoz és az ügyvédhez.
Elektronikus ellenjegyzés
A teljes körűen elektronikus megoldás az elektronikus ellenjegyzés: ennek során a felek az okiratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el, az ügyvéd pedig saját minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellenjegyzi azt. Magánszemélyek számára ilyen aláírás ma már ingyenesen is elérhető a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilalkalmazás eAláírás funkciója révén – ez azonban kizárólag saját néven, magáncélra használható; cég vagy más személy képviseletében történő aláíráshoz piaci bizalmi szolgáltató által kibocsátott elektronikus aláírás szükséges. Az elektronikus ellenjegyzéssel az ügylet papír nélkül, valamennyi fél személyes megjelenése nélkül bonyolítható le – ez a megoldás alkalmazható egyebek mellett ingatlanügyletek és cégeljárások körében is, és külföldön tartózkodó fél esetén is járható utat kínál.
Az, hogy az adott ügyben a távolléti ügyintézés mely formája alkalmazható, az ügylet jellegétől és a jogszabályi feltételek fennállásától függ – ennek megítélése az első egyeztetés során tisztázható.